A hidrogén színtelen, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz (a különféle gázok közül a hidrogénnek a legkisebb a sűrűsége. Normál körülmények között 1 liter hidrogén tömege 0,0899 gramm, ami ugyanabban a térfogatban sokkal könnyebb, mint a levegő). Mivel a hidrogén nehezen oldódik vízben, a vízelvezető gázgyűjtés módszerével összegyűjthető. Ezenkívül 101 kPa nyomáson és -252,87 ℃ hőmérsékleten a hidrogéngáz színtelen folyadékká alakulhat - 259,1 ℃-on havas szilárd anyaggá alakul. Szobahőmérsékleten a hidrogéngáz stabil tulajdonságokkal rendelkezik, és nem könnyen hajlamos kémiai reakciókra más anyagokkal. De ha a körülmények megváltoznak (például gyújtás, fűtés, katalizátorok használata stb.), a helyzet más. Ha a hidrogéngázt fémek, például palládium vagy platina adszorbeálják, erős aktivitást mutat (különösen, ha palládium adszorbeálja). A palládium fém rendelkezik a legerősebb adszorpciós hatással a hidrogéngázra. Ha a levegő térfogata 4-75%, a tűzforrással való találkozás robbanást okozhat.
Termék alkalmazása
A hidrogén a fő ipari nyersanyag, valamint a legfontosabb ipari gáz és speciális gáz
1. Széles körben alkalmazható petrolkémiai, elektronikai, kohászati, élelmiszer-feldolgozás, floatüveg, finom szerves szintézis, repülőgépipar és más területeken.
2. A hidrogén ideális másodlagos energiaforrás is (a szekunder energia olyan energiát jelent, amelyet primer energiaforrásból kell előállítani, például napenergiából, szénből stb.).
3. Az üveggyártás és az elektronikus mikrochip gyártás magas hőmérsékletű feldolgozása során hidrogént adnak a nitrogén védőatmoszférához a maradék oxigén eltávolítására.
A petrolkémiai iparban a kőolaj kéntelenítéssel és hidrogénezéses krakkolás útján történő kinyeréséhez hidrogénezésre van szükség.
A hidrogén másik fontos felhasználási módja a zsírok hidrogénezése margarinban, étolajokban, samponokban, kenőanyagokban, háztartási tisztítószerekben és egyéb termékekben.
A hidrogén magas üzemanyag-hatékonysága miatt a repülőgépipar folyékony hidrogént használ üzemanyagként.
A nagy tisztaságú hidrogéngázt nukleáris kutatásban is használják, bombázási részecskéket deutériumgyorsítókhoz, nyomjelzőkhöz, gázkromatográfiás hidrogénláng-elemzés alapanyagaihoz, kis sűrűségű léggömbökhöz, új nagyenergiájú üzemanyagokhoz (hajtórakéták), fémek olvasztásához, például volfrámhoz és molibdén, valamint olyan iparágakban, mint a kőolaj-finomítás, az úsztatott üveg, az elektronika, az élelmiszeripar, az ivóvíz, a vegyipar, a repülőgépipar és az autóipar
